Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011 Weisz Zoltán színművész, okleveles rendező visszaemlékezése Dobó Tihamér festőművészre

2012.01.15

 

Weisz Zoltán színművész, okleveles rendező visszaemlékezése Dobó Tihamér festőművészre

 2011-weisz-zoltan.jpg

 

 - 2011-dec.28-a, délután, Weisz Zoltán otthonában ülünk Kanizsán és beszélgetünk.

Hogyan ismerte meg Dobó Tihamért és milyen emlékei vannak róla? Kezdjük egészen a kezdeteknél.

- Hát kezdjük a kezdeteknél.... Ugyanis 1954 nyár végén jónéhányan voltunk amolyan amatőr festők. Elhatároztuk, hogy csináljunk egy közös kiállítást. Namost, ezek az amatőr festők, közöttuk volt ilyen, hogy Sztájai Jenő fogteknikus, volt egy Jovanovics Vládó állatorvos, volt egy Dukai Zsuzsa, aki háztatásbeli, de, ő Pesten fejezett be ilyen valamilyen festőiskolát. A zöme pedig piktor volt. Nagyon érdekes, hogy valaha a kanizsai piktorok nagyrésze egészen jó festő volt. Volt ott, pl., a Törteli Gyula bácsinak, akinek a keze alól jónéhány festő kikerült, az volt a ...az életelve, hogy festeni.... .na és, ugye hát...

- Ki volt a Törteli Gyula bácsi?

- Piktor. Nagyon jó, ilyen olasz képeket festettek. Másoltak. Nagyon jókat.

- Hobbyból?

- Hobbyból, mert az volt, hogy a piktornak tudni kell festeni.

Miért kellett nekik festeni tudni? Mert a nagyobb házaknál, a gazdaházaknál, ugye, voltak az utcai szobák meg egy gang, ahol a családi események lezajlottak, tehát keresztelők, esküvők, halotti torok, egyéb. Hogy ne keljen állandóan újrafesteni, akkor ezekkel a piktorokkal tájképeket festettek a falra.

- Igen.

- Ilyen volt Nagyapáti Kukac Péter is.

- Ő is igy kezdte.

- Ő is igy.Ment tanyáról tanyára, és akkor festette a gangot.

- Ezekból a gazdaházakból ma is lehet látni néhányat.

- Van. Van. Van. A Lipták Jóska nagyon agilis volt, ő pedig kőműves volt... Ilyen nagyon agilis volt.Csináljuk, csináljuk . Én akkor nyáron voltam egy hónapos, a zentai járás tanügyi szolgálata küldött el.. egy hónapra Karlócára.

- 54 nyarán?

- 54 nyarán Karlócára és átkerültünk Sid-re. Száva Sumanovitynak a hagyatékát megnézni.Sumánovity édesanyja magyar volt.

- Igen. Beszélgettek is magyarul?

- Hát..., majd egy hétig vendége voltam. Mert ha a Sumánovity hagyatékot...., meg hogy, hogy festett Száva Sumánovity? Ezt mind megmutatta nekem a néni. Én annyira fel voltam lelkesedve....,hogy nagyon. A Sumánovity az kiment, voltak ilyen szőlőik... Először egy névjegykártyára festette meg a képet színes ceruzával. Akkor utánna ezt egy levelezólap nagyságra csinálta meg. Akkor utánna egy fél rajzlap nagyságúra. Úgyhogy a képet felnagyította. A kép ami elkészült, méretes, az kb 10. variáció. Addigra letisztult. Én amikor ezt láttam, akkor nagyon föllekesedtem. Akkor festettem meg, a Toldi Miklóst a farkasokkal. Az összes edigi képeim közül egyedül az maradt meg, mert édesanyámnak nagyon tetszett, és akkor az az övé volt. Namost, hogy csináljuk, csináljuk....A Lipták, hogy csináljuk. Hát csináljuk! A banki épületben fönt, voltak a társadalmi politikai szervezetek, lent meg a mai könyvviteli szolgálat, társadalmi helyiség volt, ahol alul pedig lehetet kiállítást csinálni, lehetett táncot rendezni. Namost csináljuk meg.

- Igen.

- Volt egy Bicskei Nesity Jovánka nevű tanítónő, aki rajzot tanított az Ellemi Iskolában, úgy fölfigyelt...

- Igen.

- a gyerekekre. Érdekes, hogy az én korosztályomban, hogy amikor én voltam iskolás, mikor én jártam ellemi iskolába, akkor volt a Tukacs Konrád, aki... olyan, persze tus nem volt, honnan tus. Ceruza. Olyan ceruzarajzokat készített, hogy a mai napig nem felejtem el, de, a Jovánka mindig fölfigyelt az ilyen jó firkáló gyerekekre.

- Igen.

- Hát Tihamér akkor már nem volt. Ő meg harminchétbeli. Nem volt még olyan fiatal. Tihamér választott, hogy vigyél el három négy rajzomat. Tetszett, jó volt. Nem volt az a gyerekfirkálmány.

Ki is állítottuk. Akkor ismertem meg, ilyen nyurga, bizonytalan, nem tudta magát hova tenni, nehezen kommunikáló. Ugye, de ez mind a családi háttérnek a következménye.

- Igen.

- Jó, ilyen tájképszerú valamiket csinált, és akkor mondtam neki, hogy... mert, én meg...amikor Szabadkán voltam ilyen tanfolyamokon, akkor...hát... Oláh Sándor, Hangya András, hogy horizontvonal..., fókuszpont...

- Perspektíva.

- Perspektíva.A Tihamérnak mondtam, hát... ,hogy ezekre. És úgy látszik, egyrészt, hogy nem ilyen epés kritikának vette a véleményemet. Másrészt, hogy, hm.. valami közelit éreztünk egymáshoz. Néha néha átjött hozzám, hogy nézze meg ezeket a rajokat. Javítsa ki. Mit kellene kijavítani? Utánna ő... ő eltűnt. Nem volt ő, szóval, olyan fiatal, akinek túl sok barátja volna.

- Bocsánat, hogy visszatérek, ez a kiállítás 54 nyarán volt Kanizsán?

- 54 október elején.

- Igen.

- 54 október elején.

- Bicskei Nesity Jovánka is kiállított, esetleg?

- Nem. Jovánka nem tudott rajzolni, most se tud, de jó szeme volt neki.

- Igen.Bennünket is ő tanított.

- Nem láttál neki rajzát, festményét?

- De igen, az akvareljeit, amit mostanában festett...

- Ja, mostanában, de nem akkor. Megérezte, hogy ebben a gyerkben valami tehetség bújkál.. és...Ő, mert

Jovánka velem egy idős, együtt fejeztük be a tanítóképzőt is. Ott, azt mondja, te van egy ügyes gyerek. Állítsuk ki a képeit. Nem volt neki baráti köre.. Nagyon kevés barátja volt.

- Magányos volt?

- Magányos volt. A családi háttér miatt is. A szülők nem jó néven vették, ha a Rozogó Pistának a testvérével barátkozott..

Utánna hallottam, hogy fotbalozik. Na, ott is vannak fiatalok.. hát, ott se nagy társaság 10-12 ember.. ugye. Fotbalozik, érted... Ezt el kell, hogy mondjam...Miért volt ez fontos? Kereste az emberekkel a kapcsolatot.

- Még Kanizsán lakott akkor?

- Kanizsán. Kereste az emberekkel a kapcsolatot. Sem ő nem volt kommunikatív.. szóval, nem igyekezett kapcsolatot teremteni, hogy, olyan.. zárkózott volt. És...Mivel rettentő magas volt, ilyen langaléta gyerek...

- Nagy ló vagyok, mondta nekem egyszer...,

- Igen. Langaléta volt, már kapusnak jó az ilyen hosszú.Szétteszi a kezeit ugye... Magos...Már tele van vele a kapu. Volt egy ugyanilyen magas kapus, mivel azt Gligonyának hívták, mert minden ilyen sportszervezetben, az biztos, hogy mindenkinek van egy ragadványneve. Te is nem Csikós, hanem Csiki. Mivel azt Gligonyának hívták, mert hogy hosszú volt.., akkor nem lehet egy csapatban két Gligonya.. Akkor az maradt Gligonyának, akkor ő meg lett a Cigonya.

Így lett ő Cigonya.

- Tehát a Gligonya, ő, a kapus volt?

- A Gligonya, ő kapus volt, de ő is. Ugye akkor nem lehet két Gligonya.. Akkor ő a Gligonya, ő meg a Cigonya.

Később lett neki még egy ragadványneve. Akkor amikor már Újvidéken tanult középiskolában, de azért haza haza jött ugye...fotbalozni. Akkor már festegetett, meg hát...

Hazajött, akkor bekiabáltak neki a pályára, töbször hallottam, hogy Ecset!

- Hajrá Ecset!

- Hajrá Ecset! Nem nagyon. Utánna sokáig nem láttam a rajzait. Úgy hallottam róla... Azt tudom, hogy a zárkózottságával, egy olyan... Tüske Tóni volt. Újvidéken, a hároméves grafikai középiskolában... hát.. Elégé sok probléma volt vele. Az életrajzírók, ezt az egészet azt úgy mázzal..., meg lakozzák, meg fényezik, meg ugye...

- Tudjuk, hogy Nisben kényszerült befejezni a középiskolát.mert az iskola igazgatója eltanácsolta.

- De tudod miért?

- Mert az iskola igazgatója eltanácsolta.

- Nem. Az iskola igazgatójának áldott jó lelke volt. Ó látta benne a tehetséget, de a Tihamér kezelhetetlen volt. Miért kell ezt csinálni? Miért kell ezt csinálni most? Miért, érted.. Mindig... valamiért, és... hát, emlékszem rá..

Volt ott egy tanáró, a Csoporda, aki a textil szakon tanított, az vette védelmébe.

- Meg az igazgató vette védelmébe.

- Az Ács József festőművész...

- Meg az igazgató vette védelmébe. Van egy ilyen eset, hogy... Senki nem tudja,ezek a nagy életrajzírók közül, hogy , tulajdonképpen miből járt ott iskolába ?

- Kapott ösztöndíjat?

- Nem tudni. Mert a nevelőanja , az Ilka néni, annak nem volt pénze !

- Igen, emlékszem...

- Volt egy részeges fia, egy részeges ura, meg iskolaszolga volt. Tehát itt nem...Valahonnan... Az étkezése is bizonytalan volt. Erre bizonyíték, hogy az Iskolaigazgató adott neki pénzt, hogy menjél, nyíratkozzál már meg. Ő annyira éhes volt, hogy elment és vett egy burekot, és megette... Az iskolaigazgató... Miért mondom, hogy áldott legyen az emléke? Nem tanácsolta el az iskolából, ráérzett a dolgokra. Elintézte a nisi, hasonló szakközépiskola igazgatójával, hogy vegyétek már fel ezt a gyerket egy évre. Hogy befejezze, hogy legyen neki valamilyen papírja. Így került ő Nisbe.

- Igen, de valamiért csak el kellett hagynia az újvidéki iskolát?

- Nem hagyta el, hanem...

- Merthogy Újvidéken nem tudott volna papírt kapni?

- Nem az, érted...Tűrhetetlen volt a viselkedése. Öntörvényű volt.

- Értem. Sok probléma volt vele.

- De hát, most... várjál, hát … amilyen környezetből jött, mit vártál mást?!

Nisben mi volt a szerencséje?

Bement a Hotel Nisavába.

- Igen.

- Ezt sem tudják. Egyszercsak ”Kecskebéka felmászott a fűzfára”...

- Mi?!

- Ez Nis legközpontibb hotelja volt... Hát..

- A zenészek ismerték.

- Az Egér volt lent bőgőzni!

- Kanizsáról...

- A Kurina... Az Egér, érted. Ezt az Egértől hallottam, meg a Cigonya is mesélte, hogy akkor a cigányok... Gyere már, csáheljál...., kanizsai gyerek....hát már...

- Befogadták?

- Tudod. Így fejezte be ő a.. Nem távolították el. Nem. Tiltakozom ellene. Az igazgató megbeszélte. Olyan volt a viselkedése, hogy nem nagyon tűrték.

Igen..

- Vagy el kellett volna távolítani, és akkor nem lesz papírja...

- Rémlik nekem, hogy mesélt valamit, még régen, hogy abban az időben, kezdett fodbalozni. Kezdték megismerni az újvidékiutcán, és emlegetni a nevét. Úgy reagált rá, hogy hetyke lett a viselkedése.

- Nem. Tudod, ez a hetykeség, kekség, ez a kivagyiság... ez együtt jár a korral. A 18-19 évvel. Nem. Amikor ezt befejezte, visszakerült Újvidékre, akkor... az iskolaigazgató, elintézte, hogy... vegyék föl a... Magyar Szóba. A Magyar Szónak volt egy Pártinkubátor újsága, az Ifjúság Szava.

Igen.

- A jövendőbeli pártkádert innen indították, röptették, és vagy.. és, a mai napig bunkók, hogy...eltűnt

- Mi tűnt el, ez az újság ?

- Nem, hanem...tehát, vagy pártkáder lett belőle, és azt csinálta amit a párt mond,... lásd Tari Pistát, meg Tolnai Ottót, meg ne soroljam tovább őket, mert ismerem mind...

- Ebből lett a Képes Ifjúság később?

- Ebből nött ki a Képes Ifjúság. Az Ifjúság Szava. Először volt egy, a Magyar szó melléklete, hetente egyszer jelent meg, az Ifjúság. Két oldalacska. Aztán ebből lett az Ifjúság Szava. Ez ilyen újság volt. Aztán ebből nőt ki a Képes Ifjúság.

- Igen, ez ma is létezik.

- Igen. Namostan...Először is.. Ő, nem mindig úgy táncolt, ahogy éppen a banda fújta. Mert mondom, innen erről a röppájáról indult a Dudás Karcsi is. Az is. Ezek mind Képes Ifisek. Mind.

- Újvidék volt a központ, és...

- Nem, ez a pártnak az inkubátora volt. Hát a Deák Feri honnan indult? A Képes Ifitól.

- Igen.

- Honnan! Később nagykövet lett! Ejnye már, no!

Fehér Kálmán.

- Igen. Ezek ismert nevek.

- Hát igen. Ő nem.. Tehát,... ő olyan lázadó volt, hogy, őneki a szerkesztő, ne mondja meg, hogy szerdán reggel három rajzot hozzál... Tudod...Tehát nem lehetett így.. Akkor hazakerült Kanizsára. Úgyhogy, na Tari Pista.. meg ezek...he-he-he...(liheg), a Párt hú katonái.... Ottókám is..  Rendelésre írta a gyalázkodó cikkeket a Logóról, meg ilyenekről...

- Logó?!

- Logónak hívták.

- Ja. Ez a Logo egy név..

- Igen. Háromszor volt csisztka a Képes ifjúságnál, és a Tolnai Ottó egyszer sem esett áldozatul. Miért?!

- Valakit elküldtek, ő meg maradhatott?

- Na, de miért maradhatott? Ugye? Na és.. Újvidéken is tűrték, két három hónapig. Aztán , mondták neki, hogy hát nem lehet,.. hát a lapnak meg kellett jelenni, ugye? Abban az időben cinkről nyomtatták...hát..

- Meg kellett csinálni a klisét, hogy ki lehessen nyomtatni a lapot.

- Ugye? Akkor hazajött Kanizsára, még mindig Újvidék keze. hogy próbáljon az iskolában elhelyezkedni,az Ellemiben, mint a rajztanár. Na nem. Őneki ne csengessenek ki.

- Hm..

- Ilyen.

- Ezt korán eldöntötte.akkor.

- Ő egy rettentő nyughatatlan természet volt. Ő azt szerette és akarta csinálni, amit ő szeret, és akkor, amikor kedve van hozzá.

- Igen, tehát... a szabad művész útját választotta.

- Hát igen, csak abban az időben még nem lehetett így pattogni.

- Igen...Tulajdonképpen ez elég nehéz kenyér.

- Amikor hazajött, akkor elkezdett ilyen - Tiszás képeket mázolni. Ez már rutin munka volt őnálla...és akkor jött a Tisza kilencezerszerháromszáz huszonhetedszer. Úgyhogy.. mondtam is neki...

- Belgrádban is járt...minthogyha említett volna valamit, ott az Akadémián is próbálozott...

- Nem járt ő. A belgrádi akadémiára nagy éretségivel vettek fel. Tehát befejezett középiskola, négy éves, nem három éves.. Mert ez, tulajdonképpen, ez a Bogdan Suput, ez hároméves volt, ez inasiskola..

- Ipari technikum...

- Hát az..na..Mert a többi, az három éves volt..

- Később, amikor mi a Nagy Jóskával oda jártunk, akkor már négy éves volt..

- Voltak négy éves iskolák. Négyéves iskola az középiskolai rang. Elkezdte festeni ezeket a Tiszákat.

- Tetszett az embereknek.

- Tetszett az embereknek, Őneki az volt a fontos, hogy már ma legyen mitt enni.

- Máról holnapra élt.

- Sose felejtem el....Egyszer Ami engem rettentően bosszantott...Ha valaki a Tihamért ismerte, akkor én ismertem, mert több mint tíz évig egy fedél alatt voltunk. Jött a színházba..

szinte mindenap együtt voltunk.

- Mindennap látták egymást...

- Nem, hát ő alig várta, hogy … Persze, hogy őnála, nála, hogy rutinszerűek, de ezek a képek mindig jobbak voltak. És tetszetősebbek. Voltak neki segítőtársai, mint például, a Forró Mária, bocsánat, nem, … a Zvekity Mária.

- Ó kicsoda?

- A Miskolciné. Ő a Tartományi ...Ő horgosi....Mezőgazdasági középiskolát fejezett be itt.,és aztán, ugye, kis politikai funkciók, és ..Fölment egészen a...Később már a Párt Szövetségi Bizottságának a tagja. Újvidéken élt. Ott volt politikus. Sűrűn járt haza Kanizsára. Mert itt volt pártitkár, és innen ment Újvidékre.

És a Nikola Kmezic, ez egy aránylag primitivnek látszó ember volt, de volt egy természetes inteligenciája. Jöttek Kanizsára, akkor.. Tihamér van-e eladó képed? Ez nem mese, a szemtanúja voltam...Van. Mennyiért adod?

- Ismerték a Tihamért?

- A festményein keresztül megismerték.

- Ha erre vitt az útjuk...

Mert a Kmezity, akről nagyon sok embernek negatív véleménye volt.

- Ebből biztosan nincs Újvidéken kilenc.Tehát, ha valakinek kellett ajándékozni, akkor adott egy képet. Tudott, ha a Tihamér akart.. Tudott ő, ha akart, jól festeni.

- Kitűnő rajzoló volt...

- Rutinja volt neki. Őneki egy időben a Tausán Tomiszláv, a Toka alapozta a képeket.

Akkor a Pék Laci segített neki csinálni.

- Emlékszem, ez az én gyerekkorom.

- Amikor ezek eltűntek akkor jött a Heka.

A Hekának mondom, hogy ne tegyél bele annyi lilát. A vízbe és a levegőbe is lilát.

Mert őneki ez tetszik. Úgyhogy ma is meg lehet ismerni, mindakettő lila.

- Akkor a Tihamérnak eléggé szüksége volt segítségre.

- Őneki ilyen sportoló barátja volt. Nem barátai. Nagyon megválasztotta, hogy ki az...Volt egy ilyen barátja, és a Máriáék itt voltak... és kérdezték, hogy azt a kapu feletti szobát használjuk-e valamire... Gondolkoztunk..

- Igen..

- próbáltunk is, nem volt megfelelő az akusztikája... A Zvekity Mária azt mondta, hogy ..Hát odadná a színház a Tihamérnak? Oda. Akkor lesz neki hol lakni...

- Nem volt az a tulajdonában? Mert először úgy ismertem, hogy ott lakott a nagynénijénél....

- Nagyon zűrös. Lesz hol lakni, lesz hol dolgozni. Életképessé tették a szobát. Akkor a Harmat Feri, aki a Munkásegyetem igazgtója volt, egyébként egy bukott pedagógus, Azt mondta neki, Hm.. Kiskomám, ezért minden hónapban festesz egy képet, mert ingyen kapod a lakást, a villanyt, a fűtést... Jön a Cigonya,... azt mondja nekem.. Koma, mit szólsz te ehhez? Jó, ennyit megér. 20 év alatt egy galéria. Bele is ment, csinálta is. Ment a törökkanizsai Utasszállító vállalat igazgatója nyugdíjba, Harmatnak puszi pajtása, hát mit adjanak ajándékba, hát Tihamér képet.. Úgyhogy mire Tihamér meghalt, egyetlenegy festmény sem maradt belőle.

Akkor a Körmöci Feri volt már, a másik bukott pedagógus,.. az igazgató, ugye...mert ezek váltogatták egymást... Azt mondták, ha nem festesz, akkor nem kapsz fűtést...

- Igen...

- namost ősszel, mert a színházba is olajjal fűtöttünk.

és a megboldogult Apró Erzsi, az, anélül, hogy megkérdezte volna, hol az egyik nap, hol a másik nap, vitt egy fél kanna olajat, hogy ne fagyjon meg a Tihamér. Megfagyott...

- 1987-ben...

- Igen, január 21-én.

- Akkor már hány éve lakott ott abban a műteremben ?

- Hát figylj ide, több min tíz éve.

- Egész tíz éve, akkor ezt már valamikor 77-ben elkapta?

- Igen. Namost, hát, érted, ez a, --- Tudnillik, hát pénz neki is kellett, meg ..Főleg olyan barátai voltak, akik kihasználták. Khm...

Sose felejtem el, hogy abban az évben 1985 júniusában Ilonka elment,... édesanyám, bennem maradt, hogy harminchét képet megfestett meg, egy hónap alatt. Ott az a járda, ami volt, végig volt a ...

- Én is emlékszem, hogy ott száradtak a rózsák között...

- Nem tudom, hogy mennyire ildomos erről beszélni...hogy, a dr. Lepes Kázmér, a törökkanizsai pszihiátria főnöke..., segített a Tihamérnak úgy, hogy a téli hónapokra bevitte a pszihiátriára,

- Igen, emlékszem, erről is mesélt a Tihamér..

- Bevitte a pszihiátriára. A kórház raktárából a kiselejtezett lepedőket széttépték, abból lett az alap, Kázmér vette a festéket, Tihamér festette, a Kázmér meg eladta...

Igen. Munkamegosztás....

- Ugye.. Ezekből a vásznakból volt neki sokáig,,, Na most amivel a piktorok dolgoznak.. kimaradt alapozókkal kente le nagyából a képeket, mintha olajképek lennének, pár ceruzavonás,és akkor volt egy nagy kriglije, az tele volt terpentinnel....,

- abba tartotta az ecsetjeit...

- abba mosta az ecseteket..., és azzal bekente, alapnak, hogy valamilyen színe...

- Igen, lazúros technikája volt...

- A legkisebb kép, születésnapomra csinálta,

Az emberek, azok akik tehetősebbek voltak, nagyon csúnyán kihasználták.

Igen.

- pl. A Dobó Illés...ugye, alkotmányjogász, tartományi akárki... lakodalomba kellet neki menni. Háromszázötvenbe került a kép...Te most kétszázötven van nállam... Annyira emlékszem...Most is viszi neki...

a Bicskei Rudiék odaát voltak Magyarországon, akkor a Rudiék csillaga nagyon magasan volt... akkor éjszaka lefestette a portréját egy petróleum lámpánál..

- Akkor készült a híres önarcképe...

- Megcsinálta az önarcképet. Nagyon jó volt. Ott volt egy darabig a Rudiéknál a falon... Elvitte a Konz Pistának megmutatni, mai napig nem hozta vissza...

akkor festett, nagyon jól ment neki, ezek, a gyerekportrék, nincs rajta semmi jellegzetes... Sorba az ilyen pénzesebb emberek gyerekeit lefestette... én kaptam tőle egy kis cigánylányt... kis nyurga, egy szál virágot tartott..

- Igen, karakterportré--

Elvitte...Temerinbe kiállítani. A blindrámára még most is rá van írva ceruzával, hogy Konc István rendező tulajdona...


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.